NORA Regeneráció

Ezt most azért osztom meg, mert engem nagyon megfogott. ❤️

Mostanában egyre többet gondolkodom azon, hogy mennyi minden hatással van a szervezetünkre, és milyen összefüggések vannak a táplálkozásunk, az életmódunk és az egészségünk között.

Ebben a beszélgetésben több olyan téma is előkerül, ami engem most nagyon érdekel: mikrobiom, gyulladás, autoimmun folyamatok, étrend és az, hogy mit tanulhatunk a régebbi életmódokból.

Ti mit gondoltok erről? 🌿

Egy orvos, aki látta, ahogy a civilizációs betegségek néhány év alatt megjelennek egy korábban szinte érintetlen közegben.
Dr. Séllei Lajos Jemenben dolgozott orvosként, majd foglalkozás-egészségügyi szűréseken keresztül végigkövette, mi történik, amikor a hagyományos életmódot felváltja a szupermarket, az üdítő, a pékség, a gyorsétterem és az állandó élelmiszerbőség.
A beszélgetésben szó lesz autoimmun betegségekről, áteresztő bélről, gabonákról, tejtermékekről, mikrobiomról, gyulladásról és arról is, miért nem mindegy, hogy étrendben vagy rövid távú „diétában” gondolkodunk.
Egy különösen izgalmas epizód következik az evolúciós orvostan szemléletében.

Itt tudod megnézni a teljes beszélgetés videóját:
https://www.youtube.com/watch?v=p498PkoQOAc&t=14s

Mivel tudod magad megtámogatni?
Sok ismerősöm futott most bele felső légúti fertőzésekbe.
Ezek javarészt vírusos eredetűek, így ellenük az antibiotikum semmit nem ér.
Ám ha már kaptál antibiotikumot is, hogyan tudod menteni a menthetőt, azaz magadat?
Mivel támogathatod magad a következő hetekben?
Étkezés, mit érdemes előnyben részesíteni, mi az amit kerülj?
Én a tejet, tejtermékeket biztosan kerülném, mert fokozzák a nyákképződést, gyorsabban fogsz nélkülük gyógyulni.
Miket fogyassz? Gondolj a nagyszüleidre, mit ettek ilyenkor? Húslevest, erőlevest.
Teákból hársfa, bodza, kakukkfű, útifű, orvosi zilíz.
Pihenés, alvás. Nem is gondolnád, milyen fontos ahhoz, hogy immunrendszered jól működjön.
Vitaminpótlás A és D vitamin.
Mozgásból pedig inkább csak óvatos séta a szabad levegőn.

💭 „Már annyi mindent kipróbáltam…”

Őszintén? Ezt az érzést nagyon jól ismerem.

Amikor már próbáltál ezt is, azt is.
Kértél segítséget.
Utánanéztél.
Hallgattál másokra.
Megpróbáltál változtatni.

És közben újra meg újra ott van benned:

„Mi van, ha ez is csak egy újabb dolog, amire elköltök egy csomó pénzt?”

„Mi van, ha megint reménykedem, aztán nem történik semmi?”

„Mi van, ha két hónap múlva ugyanott tartunk?”

És talán ilyenkor már nem is maga az új lehetőség a legnehezebb.

Hanem újra remélni. ❤️

Én sem azért kezdtem el ezzel foglalkozni, mert azt gondolom, hogy végre megtaláltam A Megoldást.

Inkább azért, mert anyaként én is keresem a lehetőségeket. Próbálom megérteni, mi segíthet a gyermekemnek, és közben egyre inkább azt érzem, hogy nem szeretnék újabb és újabb dolgokat vaktában kipróbálni.

Szeretnék több információból kiindulni.

A tesztalapú táplálkozásban éppen ez fogott meg.

Nem azt ígéri, hogy minden problémára választ ad.
Nem azt mondja, hogy eddig mindent rosszul csináltunk.
És nem kell benne vakon hinnem.

Viszont adhat egy másik nézőpontot és kapaszkodót ahhoz, hogy elinduljunk valamerre.

És talán neked is ez lehet most a legfontosabb:

Nem kell elhinned, hogy „ez biztosan működni fog”.

Nem kell újra nagy reményeket építened.

Elég lehet annyi:

„Nézzük meg. Hátha most egy kicsit többet tudunk meg.” 🌱

Mert attól, hogy már sok mindent kipróbáltál, még nem kell feladnod a keresést.

És ha te is ebben vagy most, szeretném, ha tudnád:

nem vagy egyedül. ❤️

Hús és zöldség

#3 – A bél és az idegrendszer párbeszéde: hogyan alakulnak ki az étkezési minták

Ha az eddigieket egymás mellé tesszük, egy egyre tisztábban kirajzolódó rendszert látunk. A rágás, az állkapocs fejlődése és az emésztés előkészítése nem különálló jelenségek, hanem egymásra épülő folyamatok. Ennek a rendszernek azonban van egy kevésbé látható, mégis meghatározó eleme: a bélrendszer, pontosabban az a több billió mikroorganizmus, amely a bélben él, és amelyet összefoglaló néven mikrobiomnak nevezünk.

A mikrobiom nem passzív „lakója” a szervezetnek. Folyamatosan reagál arra, amit eszünk, és arra is, ahogyan az étel feldolgozása történik. Az étrend összetétele, az emésztés hatékonysága és az étkezések ritmusa mind alakítják azt, hogy mely mikroorganizmusok kerülnek előnybe, és melyek szorulnak háttérbe. Ez azonban nem egyenes, egyszerű ok-okozati kapcsolat, sokkal inkább folyamatos alkalmazkodás.

Ha egy étrend változatos, különböző állagú, és időt hagy az emésztésre, akkor a mikrobiom is nagyobb diverzitást mutat. Ha viszont az étkezések beszűkülnek – például főként gyorsan fogyasztható, intenzív ízélményt adó, feldolgozottabb ételekre épülnek –, akkor ez a változatosság csökkenhet. Ez önmagában nem egyik napról a másikra válik láthatóvá, hosszabb távon azonban hatással lehet az emésztés működésére, a bélfal állapotára és arra is, hogy a szervezet hogyan reagál az étkezésekre.

Itt kapcsolódik be egy még összetettebb rendszer: az idegrendszer. A bél és az idegrendszer között folyamatos, kétirányú kommunikáció zajlik, ezt nevezzük bél–agy tengelynek. A bélben zajló folyamatok – például a baktériumok által termelt anyagok vagy az emésztés során keletkező jelzések – visszahatnak az idegrendszer működésére, miközben az idegrendszer állapota is befolyásolja az emésztést. Ez a kapcsolat több szinten működik: idegi úton, például a bolygóidegen keresztül, hormonális jelzések révén, valamint a bélben termelődő különböző anyagok közvetítésével.

Ezek a folyamatok együtt hatnak arra, hogyan alakul az étkezéshez való viszony. Ha egy gyermek rendszeresen olyan ételekkel találkozik, amelyek gyors és intenzív visszajelzést adnak – például könnyen fogyaszthatók, erőteljes ízűek és gyorsan felszívódnak –, akkor az idegrendszer ehhez a mintázathoz alkalmazkodik. Ezek az ételek gyorsan aktiválják a jutalmazási rendszert, ami egyfajta tanulási folyamatot indít el: a szervezet megtanulja, hogy ezek az ételek gyorsan elérhető, pozitív élményt adnak. Ez nem tudatos döntés, hanem sokkal inkább neurobiológiai alkalmazkodás.

Ezzel párhuzamosan azok az ételek, amelyek több rágást igényelnek, lassabban adnak visszajelzést, vagy kevésbé intenzív az ízük, könnyebben háttérbe szorulhatnak. Nem azért, mert „rosszak”, hanem mert az idegrendszer számára kevésbé ismerősek és kevésbé kiszámíthatók. Innen válik érthetőbbé a szelektív evés jelensége is.

Ez sokszor nem egyszerűen viselkedési kérdés. Nem feltétlenül arról van szó, hogy a gyermek „nem akarja” megenni az adott ételt, hanem arról is, hogy az idegrendszere és az emésztése egy adott mintához alkalmazkodott, és ebből a mintából való kilépés számára bizonytalan vagy kellemetlen élményt jelenthet. Ehhez hozzájárulhat, ha az étkezések során kevés a változatosság az állagokban, vagy az új ingerek ritkán jelennek meg. Ilyenkor az idegrendszer „biztonsági zónája” beszűkülhet, és az elfogadott ételek köre is egyre kisebb lehet.

Fontos azonban látni, hogy ez a folyamat nem egyetlen tényező eredménye. Nem a mikrobiom „irányítja” a viselkedést, és nem az idegrendszer „hibázik”: egy összetett rendszerről van szó, amely folyamatosan reagál az ismétlődő ingerekre. Az étkezési minták ezért nem egyik napról a másikra alakulnak ki, és nem is egyik napról a másikra változnak meg. A szervezet – legyen szó az emésztésről vagy az idegrendszerről – mindig azt erősíti meg, ami rendszeresen történik.

Innen nézve már nemcsak az a kérdés, hogy „miért válogatós egy gyermek”, hanem az is, hogy milyen mintákhoz alkalmazkodott eddig. A következő részben ezt a kérdést a mindennapok felől közelítjük meg: megnézzük, hogyan válik az étkezés sok családban feszültségforrássá, és milyen folyamatok vezetnek oda, hogy az evés egyre inkább küzdelemmé alakul.

Te is unod már, hogy mindig mindenki jobban tudja, mi lenne jó nektek? 🙄

„Ezt így kellene.”

„Miért nem eszik rendesen?” 🤷‍♀️

„Ne adj neki mást, majd ha éhes lesz, megeszi.”

„Túl sokat engedsz neki.”

„Biztosan elrontottad, elkényeztetted.” 😔

Ha neurodivergens gyermeket nevelsz, valószínűleg ismerős ez az érzés.

Mindig van valaki, akinek van egy tuti módszere, egy jól bevált tanácsa. 💬

Csakhogy ők nem élnek a ti hétköznapjaitokban.

Nem tudják, milyen érzékenységekkel, nehézségekkel találkoztok nap mint nap. Milyen az, amikor egy étkezésből harc lesz, szűk az elfogadott ételek köre, vagy újra ott állsz egy érintetlen tányér fölött. 🍽️

És közben csak azt hallod:

„Mit rontasz el?” 💔

Pedig lehet, hogy nem megjavítani akarod a gyerekedet.

Csak szeretnéd megérteni és jól támogatni. 🫶

Én is ezen az úton járok. Én sem találtam meg mindenre a választ.

De közben egyre inkább az foglalkoztat, hogy amíg keressük a megoldásokat, hogyan tudom támogatni a gyermekemet abban, hogy hozzájusson mindahhoz, amire a szervezetének szüksége van. 🌱

Nem kész recepteket szeretnék adni, hanem megosztani veletek azt, amit én is felfedezek, megtapasztalok és aminek utánajárok. 🔎

Hátha neked is ad egy új szempontot, egy kapaszkodót – vagy csak azt az érzést, hogy nem vagy egyedül. 🩵

Ha te is hasonló helyzetben vagy, maradj velem. 🫶

És írd meg kommentben:

Mi az a dolog, amiről a legtöbb „jó tanácsot” kapod? 💬

Aktuális és fontos téma

ÚjraTe Főnix sorozat 63. rész Czahesz Anita - Iskolakezdés stressz nélkül? 🌱 Iskolakezdés stressz nélkül? – Tanuljunk meg jól tanulni! | ÚjraT...

🌿 Újdonság a NoRA Regenerációnál – mostantól Zinzino termékek is elérhetők nálam!

Miért éreztem úgy, hogy ennek helye van a BEMER mellett?

Mert hiszek abban, hogy a regeneráció nem egyetlen készülékről vagy egyetlen termékről szól.

A BEMER bizonyítottan javítja a mikrokeringést. Ez azt jelenti, hogy támogatja a vérkeringés azon nagyon apró erekben zajló részét, amely kulcsfontosságú abban, hogy a sejtekhez megfelelően eljussanak az oxigén és a tápanyagok, illetve a salakanyagok elszállítása is megtörténjen.

De van itt egy nagyon fontos „másik oldal” is:

👉 Mit juttatunk be a szervezetünkbe?

Mert hiába javítjuk a mikrokeringést, ha közben nem biztosítjuk a szervezet számára azokat a megfelelő tápanyagokat, amelyekre a sejteknek szükségük van.

És éppen ezért gondolom úgy, hogy a BEMER és a Zinzino nagyon jól kiegészítheti egymást.

A BEMER a mikrokeringés támogatásában segít, a Zinzino pedig a megfelelő tápanyagbevitel tudatosabb megközelítésében.

És ami számomra különösen fontos: nem kell találgatnunk.

A Zinzino vércsepp alapú tesztjeivel meg tudjuk nézni például a vér zsírsavprofilját, így képet kaphatunk arról, hogy jelenleg hol tartunk.

Ezután, ha változtatunk a tápanyagbevitelünkön, egy későbbi kontrollméréssel azt is ellenőrizhetjük, hogy történt-e változás.

A mintát független laboratórium elemzi, anonim módon.

Számomra ez egy nagyon szimpatikus megközelítés:

mérni → tudatosan változtatni → majd újra mérni. 🌱

Nem vakon választani, hanem információ alapján dönteni.

És természetesen a BEMER továbbra is ugyanúgy elérhető nálam.

💚 Az első alkalom és a konzultáció továbbra is ingyenes.

Ha szeretnéd megismerni és kipróbálni a BEMER-t, vagy érdekel, hogyan kapcsolódhat ehhez a Zinzino és a vércsepp alapú tesztelés, szeretettel várlak.

Az első alkalommal nyugodtan átbeszélhetünk mindent, felteheted a kérdéseidet, kipróbálhatod a BEMER-t, és megismerheted a lehetőségeket – mindenféle vásárlási kötelezettség nélkül.

Ha érdekel, írj nekem üzenetet, és megbeszéljük az első alkalmat. 🌿

Nagyon jó kis sorozat, érdemes meghallgatni és követni 💚

ÚjraTe Főnix sorozat 64. rész Dr. Bíró Tímea - Más évszak, más tányér?Mit együnk ősszel? 🌱 Más évszak, más tányér? – Mit együnk ősszel? / ÚjraTe – Főnix sor...